Závodszky: Meddig ér Manet ecsetje

* Paál László (1846 – 1879) magyar, de a barbizoni iskolához tartozó festő. A tájképfestészet sajátosan magyar egyénisége, Munkácsy Mihály közeli barátja. Nagy szerepe volt abban, hogy a közönség körében ez a műfaj közkedveltté válhatott. Paál 1869-ben Gustave Courbet és a barbizoniak Münchenben rendezett tárlatán ismerte meg azt a festői világot, aminek elkötelezett hívévé vált nem hosszú életet során. A párizsi Salonban már 1876 óta kiállították festményeit, az 1878. évi párizsi világkiállításon bronzérmet kapott Út a fontainebleau-i erdőben című képéért, de Magyarországon csak a századfordulón kezdték megismerni művészetét.

˙(életrajzi források: Gombrich, Művészeti Almanach, Bernard Denvir: Impresszionizmus, a festészet vértelen forradalma, Officina Nova, 1993, Drezdai Képtár - Régi mesterek, dr Angelo Walther 1975, David Piper: A művészet élvezete, The Joy of Art-Mitchell Beazley Publishers, HelikonEMA 1984, Genthon István: Modern francia festmények, 1965, Művészeti lexikon, Wikipédia)

* Zichy Mihály (1827-1906) magyar festő, grafikus. Életének nagy részében Oroszországban dolgozott cári festőként, Párizsban hat évet töltött a Magyar Társulat elnökeként. Arany balladáihoz és Madách Ember Tragédiájához készített illusztrációban éri el művészete a csúcspontját.

Zichy Mihály: Illusztráció

* Munkácsy Mihály szerepvállalásával és Manet elleni kitörésével kapcsolatban azért a kép árnyaltabb. Jó barátságot tart fenn például azzal a Ribot-val, aki a Martinet Galériában kiállít Manet-val és egyben nagy tisztelője is a batignolles-i csoport fejének, és ez egyáltalán nem zavarja Munkácsyt Ribot-val kötött barátságában.

" Munkácsy: Colpachi iskola vázlata, a Munkácsy-kutatás eredménye volt, hogy a nagyszerű vázlat előkerült "...Ezekben a művészileg sivár hónapokban, a hirtelen letörés megdöbbentő évei közt azonban remekművek is jönnek létre – néhány arckép és életképfestészetének egyik legnagyszerűbb darabja, a Colpachi iskola vázlata. Ezt a vázlatot Malonyay szerint 1875 nyarán festette Colpachon; felesége ösztönzésére abbahagyta, és csak később vitelezte ki a témát véglegesen, meglehetősen száraz és érdektelen formájában..." – írta Végvári Lajos Munkácsyról kiadott monográfiájában.

* Octave Maus jogász, kiadó és befektető 1883-ban hozta létre a XX-ak csoportja elnevezésű művészeti egyesülést, (Les XX),vagy Les Vingt-t, belga alkotóművészeti csoportot. Húsz belga képzőművész - festő, tervező, szobrász - alkotóközössége a 19. sz. végén. Ez szabad alkotóteret és bemutatkozási lehetőséget adott a belga és külföldi kortárs művészeknek. A "Les Vingt" - ahogy magukat elnevezték- 1884 - 1893 között évente rendezett kiállítást saját, és húsz külföldi meghívott műveiből. A meghívottak között volt Camille Pissarro (1887, 1889, 1891), Claude Monet (1886, 1891), Paul Cézanne (1890) Vincent van Gogh (1890,1891), Henri de Toulouse-Lautrec, Stéphane Mallarmé.

* Carl Fredrik Hill (1849 – 1911) svéd festő, grafikus. A 19. századi skandináv, ezen belül svéd tájképfestészet egyik legjelesebb alakja. 1873-ban Franciaországba utazott, ahol 1875-ben kapcsolatba került a barbizoni iskola számos alakjával. Lázas munkába kezdett, a Párizs környéki és normandiai falvakat járva festett, s az önmagának diktált iramot fizikailag és mentálisan egyaránt megsínylette.

Carl Hill: Seine landscape and poplars, 1877

* Liebermann, Max, (1847-1935) német impresszionista festő, szerette a magyar festőket, elismerően írt Munkácsyról és Paál Lászlóról.

Lieberman: Kerti Vendéglő

* Lovis Corinth (1858 – 1925) német festő, aki művészetében egyesítette az impresszionista és az expresszionista stílusokat, irányvonalat.

...festmények: Web Múzeum

* Max Slevogt (1868 -1932) német impresszionista festő és illusztrátor, egyik legismertebb német tájfestő. Együtt dolgozott Lovis Corinth-tal és Max Liebermann-nal, mindhárman legfontosabb képviselői Németországban a plein air stílusnak.

* Adolph von Menzel (1815 – 1905) német festő. 1833-ban, 18 évesen litográfia-sorozatot adott ki, mely keresetlen, őszinte realizmusával már akkor nagyon elütött az akkor divatos, mesterkélt romanticizmustól. 1867-ben a párizsi világkiállításon megismerkedvén a francia festészet új irányával, művészete mind szabadabb és kiemelkedőbb lett. 10 évvel halála előtt Berlin város díszpolgárává választotta, a császár pedig az Excellenz címet és belső titkos tanácsosi rangot adományozta neki.

* Fritz von Uhde (1848 - 1911)német szász festő. Stílusa realizmus és az impresszionizmus között határozható meg. Számos művészi munkáját gyakran elutasította a hivatalos művészet kritika, valamint a közönség, mert az ábrázolásokat a "közönségenek és csúnyának" minősítette, a 20. században ismerték el egyre inkább, többször a barokk korban dolgozó óriás, Rembrandthoz hasonlítotják.

* Goethe (2.), Johann Wolfgang von (1749-1832) német író, aki a politikában és a tudományban is komoly eredményeket ért el. A weimari színház igazgatójaként továbbra is foglakozott geoloógiával, biológiával és botanikával, színelméleti tanulmánya is jelentős. A francia forradalom ellen a valmy-i csatában is harcolt, 1808-ban Erfurtban Napoleonnal is találkozott. Főbb művei: Werther szerelme és halála, Iphigenia Tauriszban, Egmont, Wilhelm Meister tanulóévei, Vonzások és változások, Fauszt.

* Nietzsce (2.), Friedrich (1844-1900) filozófiájának legfontosabb kérdése a mi az igaz? Az erköcsi érték szerinte a gyengékben a hatalmon lévők elleni tiltakozás formájaként fogalmazódik meg. Élete utolsó évtizedét elborult elmével anyja és nővére mellett töltötte, antiszemita és nacionalista sógora igyekezett nézeteit a nácizmus teóriájának megalapozására felhasználni.

* II. Vilmos(1859 – 1941), 1888 - 1918 között a Német Birodalom császára és Poroszország királya, a Hohenzollern-ház tagja, Viktória brit királynő unokája. A széles érdeklődési körrel rendelkező uralkodó szívesen foglalkozott a művészetekkel, de nagy szerepe volt a német fegyverkezésben, sokan őt teszik felelőssé az első világháború kirobbanásáért. Erős akaratú lévén meghatározó akart lenni a külpolitika irányításában is, de heves természete és meggondolatlan kijelentései számtalan konfliktust eredményeztek. Uralkodásának elején összetűzött Bismarck-kal, akit 1890-ben menesztett.

* Grant Wood: Amerikai Gótika, 1930, 76 x 63 cm, olaj, Art Institute Chicago

Grant Wood: Amerikai Gótika

* Fényes Adolf (1867-1945) magyar festő, Székely Bertalannál* tanult a párizsi Julien Akadémián, 1903-tól Szolnokon dolgozott, a szolnoki művésztelep egyik meghatározó alakja. Testvérek (1906, 20 x 101 cm, olaj, vászon Magyar Nemzeti Galéria) címmel van egy megindító, nagyszerű festménye a 20. sz. elejéről, melyen a Manet-ék teremtette iskola jegyei egyértelműen felismerhetők.

* Székely Bertalannak (1835-1910) a bécsi Képzőművészeti Akadémián, majd a müncheni Karl Pilotynál tanult nagy magyar mesternek is van a testvéri szeretet ábrázoló munkája Nővérek címmel (valószínű, kiegyensúlyozott családi életének ihletéből), de legismertebb vásznai talán a történelmi képei: Egri nők, László és Czillei Ulrik, Zrínyi kirohanása.

* Benczúr Gyula (1844 – 1920) magyar festő, a 19. századi akadémikus történeti festészet kiemelkedő alakja. A romantikus életképekből indulva fóleg Karl von Piloty hatására történelmi tárgyú képeket kezdett festeni. 1875-ben a történelmi festészeti verseny nyertese lett Vajk megkeresztelése című képével. Voltak külföldi, pl. bajor megbízásai is. A millenniumra 1896-ban megfestett Budavár visszavétele című műve a műfaj egyik leghíresebb alkotása. 1900-ban a párizsi világkiállításon 1. díjat nyert.

* Feszty Árpád (1856 – 1914) magyar festőművész. Ő festette az Operaház és a Törvényszéki Palota faliképeit is. 1896-ban a millennáris kiállításra festette a Magyarok bejövetele című diorámáját.

* Lotz Károly (1833 – 1904) magyar falfestészet óriása.

* Szinyei Merse Pál (Szinyeújfalu, 1845 – 1920) magyar festő. 1872-ben visszatér Münchenbe, itt Arnöld Böcklin a műteremszomszédja, akivel szoros szakmai és baráti kapcsolatotba kerül. 1873-ban készíti el a Majálist. 6 gyermekéből (a Wikipédia tévesen 5-öt ír) csak kettő éri meg a felnőttkort, Félix fiától való Anna unokája híres művészettörténész lesz, Félix meg festeget, de nem indul el komolyan ezen az úton, apja biztatása ellenére sem.


« Vissza

» Következő oldal next Next pdf download pdf download
up to page vissza a lap tetejére


Závodszky Ferenc könyve
a festészet történetének egy – általa különösen jelentősnek ítélt – szeletét és annak hatá- sát jeleníti meg szöveggel és nagy képanyaggal. Megpró- bálja az impresszionizmust és annak ma is fellelhető hatását kor-, kultúra- és gondolkodás- történeti összefüggésben, személyes, szinte nyegle hangon szellemesen és nagy ismeretanyaggal bemutatni...

space grafikák kiállítva
Závodszky kitűnő grafikus és festő, tanárként is sok és sok- féle tapasztalatra tett szert, egyaránt figyel szakmai dol- gokra, az általános műveltség kívánatos és többnyire impli- kált összefüggéseire és arra, hogy egy tanítandó közössé- get tanulni akaróvá neveljen. Ez a könyve egyértelműen a nagyközönség számára ké- szült, de hozzáértők is nyerhet- nek belőle új szempontokat és meglátásokat, mindenképpen élvezhetik az ismeretek és a (reprodukált) alkotások szel- lemesen kusza együvé rende- zését, aminek mozgatója és célja végül is a képzőművé- szeti művek szeretete. Závod- szky szeme és és ítélőképes- sége egyaránt jó, érzékeny- sége és hozzáértése mindig színvonalas, könnyedsége pedig hasznosan rejti azokat a kemény problémákat és ügye- ket, amelyekről ír. Ha van könyv, amelyik megfelel a hagyományos utile et dulce, a hasznos és édes (mint szóra- koztató) követelményeknek, akkor ez a közel sem hagyományosan írt és szerkesztett könyv az.
András Sándor


space
--------------------------------------------------
facebook
--------------------------------------------------

Google

www Youtube
space


up to page vissza a lap tetejére



Book - pdf



space


space


space



space


space

3 book


space
Feszty-Závodszky-rajz
   Feszty körkép, a szerző rajza (részlet)
--------------------------------------------------
facebook
--------------------------------------------------

Google

www Youtube
space

up to page vissza a lap tetejére
 

Az impresszionizmus (2.)


A franciák utáni magyar (és német) impresszionisták


Munkácsy: Ásító inas
1868-69. Olaj, fa,
31 x 24 cm,
Nemzeti Galéria

A magyar Paál László is ide költözik 73-ban Párizsból – miután Munkácsy, aki 1872 januárjátől Franciaország fővárosában él és hívja barátját, majd Paál ott abban a műteremházban lakik, ahol Zichy Mihály* – a teleket kivéve aztán itt Barbizonban dolgozik. Innen kerül be aztán a szanatóriumba, és betegsége el is viszi 1879-ben, harminchárom évesen. Az ő invitálására jön le Munkácsy is egy-egy sétára
a fontainebleau-i erdőbe.

Düsseldorfban 1869-ben festi az Ásító inas című - csak töredékben ránk maradt - képét. Ez már Munkácsy saját hangja
A Promenade, az az séta az erdőben és a művészetben. (Muszorgszkij Kiállítás képei című zongoradarabjában az átkötő gyönyörű dallamsor – a Hoffman képei közötti séta, a Promenade – teszi így kitüntetetté ezt a legmindennapibb ténykedésünk egyikét, a sétát). A. Wolff, a "Le Figaro" kritikusa komoly elismerő szavú nekrológgal emlékezik László de Paálról, igaz, ugyanő az, aki nemrég kioktatta Renoirt – "próbálják meg megmondani Renoir úrnak, hogy egy nő felsőteste nem bomló húshalom"– írja a hetvenes évek közepén a ma már rettentő ostobának minősíthető cikkében, ahol Pissarrot alkalmatlan színeiért ostorozza, Degas-tól épp a rajzkészséget kéri számon. A belga Octave Maus számol be arról, hogy akik Munkácsy Mihály párizsi palotájában jártak akkoriban, találkozhattak a házigazdán kívül egy másik magyar, magas, visszahúzódó, félénk fiatalemberrel, Paál Lászlóval, akiről azt beszélik, nagy festő lesz. Lett, nem lett. Festeni tudott, élni nem. Melyik a könnyebb? Nekünk élni, neki festeni. Sokan elismerik, közöttük alig van magyar. Északról követője Paál-nak a skandináv barátja Carl Hill. Kettőjük kacsolatáról szép tanulmányt ír Andenberg svéd művészettörténész. Az angol műgyűjtő Forbes J. Staates hét képet vásárol Paáltól, a Tehenek a fák alatt című képét 1872-ben egyenesen a festő állványáról veszi meg.

Paál László: Őszi reggel az erdőben, 1875
Paál László: Őszi reggel az erdőben, 1875, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest Paál: Tehenek a fák alatt
Amikor 25 év után jelentkezik nála az első magyar Paál képei után érdeklődve, ezzel az örömmel, de egyben értetlenségét is kifejező kérdéssel fogadja: "végre egynegyed évszázad elteltével Magyarország is felfigyelt erre az igazán nagy festőjére?" Lázár Béla jár nála, aki 1902-ben első magyar kiállítását rendezi. Liebermann, német impresszionista, sokat jár a volt de Marches báró palotájába, mindkét magyart kedveli, de jobban szereti Paál-t a ház új uránál, a jóval sikeresebb magyarnál. Azt írja, hogy a barbizoniak többre tartották a sikereiben gazdag Munkácsynál. Azért el ne felejtsük semmiképpen, hogy Munkácsy zsenialitása megkérdőjelezhetetlen. Nem csak nekünk, magya- roknak, hanem akit egy kicsit is érdekel az argentin szappanoperák valószínű kimerítően bonyolult világán túli izgalom is, az talál Munkácsynál Mihálynál is megborzongtatót ezen a szép kerek világon. Amikor ezeket a sorokat írom, éppen készül az aukció, ahol Munkácsy A colpachi iskolához festett tanul- mányát kínálják megvételre, amiért én is sorba állnék, ha lenne rá tehetségem. Munkácsy tanulmányai az igazi remekművek. Világot rengetően remekművek.

Paál László: Tehenek a fák alatt

Munkácsy: Tanterem, Tanulmány a colpachi iskola - Virág Judit Galéria
Munkácsy: Tanulmány a colpachi iskolához 1., Virág Judit Galériában megjelölve

Munkácsy Mihály: Tanulmány a colpachi iskolához 2.
Munkácsy: Tanulmány a colpachi iskolához 2.
Leplezetlenül mutatkozik meg az a szellemi rend – ezt kívánja talán József Attila is – amit a kor még megkövetelte kidolgozás aztán elfed. Sajnos, benne a sikerre áhitozó ember lefojtja az isteni hangot. A korizlés irányába való hajlékonyságának okát a gyerekkori nyomorúságában találjuk meg, roppant nagy tehetsége nem az újítóé, hanem az emlékek örzőjéé, kifakadásai – főleg Manet ellen – ebből a különbözőségből erednek. Rossz pillanatában mond olyat is, hogy azért szeretne szerepet vállalni a magyar kultúrában*, hogy az impresszionisták hatását itthon gátolhassa. Amíg a közizlésnek megfelelő pepecselés nem húz függönyt az egy lendülettel fölrakott formák fölé, addig az ember szellemi rendjének tévedhetetlenül biztosan megrajzolt szerkezete világlik ki minden vázlatán. A világ rendje ez.

Munkácsy Mihály: Rőzsehordó nő, 1873, Magyar Nemzeti Galéria
Munkácsy: Rőzseszedő

A világ világít innen. Ahogy már utaltunk Deleuze megkapó fejtegetésére a felszínen megjelenő mélységes lényegre, ez a képzőművészetben közvetlenül értelmezhető tételnek tűnik. Van és lehet hitele akkor is a vásznon létrehozott világnak, ha nem utat tör, hanem az út mellett házat épít. Goethe* szerint az igazán tehetséges alkotónál a mű minden fázisában kész. A kevesebb a sokkal több, ez ennél a zseniális magyar festőnél mindenféleképp igaznak tűnik. A korában (korábban) kevésnek itéltetett tanulmányok a többek. Millet azonban Paál-t tartja dicséretére méltónak, ami azért is nagy dolog, mert Claude Monet is azt jegyzi meg a barbizoni mestertől távozóan, hogy egy faragatlan tuskó, aki valószínű még soha nem mondott semmi jót senkiről.


Nietsche* tévedéde


Munkácsy: Ásító inas
Liebermann* zsidó, e megjegyzésnek rasszista jellegét felborítva, éppen javára válik és csípheti is a csőrét a kemény magnak, hiszen azzal hogy ő zsidó, ez segíti hozzá
talán, hogy az impresszionizmusnak igazán kaput képes nyitni.
Ennek kapcsán el kell mondjam, hogy amikor 1986-ban a szovjet csernobili atomerőmű felrobbanásakor éppen utaztam át Európán, a németek minden utazót tetőtől talpig megvizsgáltak (sugároznak-e az érkező delikvensek),
Strassbourg után nyoma veszett a műszereknek, a franciák nem reagáltak, valamiben úgyis meg kell dögleni. Valószínű, a fritzeknek volt igazuk, de ezzel az igazsággal remek autót igen, de impresszionizmust nem könnyen lehet csinálni. Ez kérem francia zászló. Német impresszionizmus. Norvég napernyő, skót kölcsön, holland lanovka, szerb internacionalista, amerikai középkor, román éden, magyar foci. Szibériai golfközvetítés. Der deutscher Impressionismus. Kétség kívül Adolf Menzel, Lovis Corinth, Max Slevogt és Hans Thoma vagy akár Fritz von Uhde világos, színes tájképei nem megkerülhetőek ebben a témakörben, de a közel negyedszázaddal későbbi jelentkezésük is jelzi, nem létrehozói az új festészetnek, csak elismerői a gall géniuszoknak, és így is inkább Corot-nak mint Monet-éknak. Herr Menzel - az itt felsorolt honfitársaival ellentétben - idősebb Manet-éknál, ő 1815-ben születik és 90 évet él meg.  Már az 1855-ös párizsi kiállítás után fest igazán
impresszionistának mondható képet, a Gymnase szinházat, (melyen Daumier hatása nyilvánvaló), mégis a hosszúéletű törpének jellemzően a történelmi tárgyú képei adják munkássága zömét. Hugo von Tschudi, a berlini Nemzeti Galéria
Lovis Corinth: Akt
Lovis Corinth: Akt

igazgatója, 1899-ben mer csak kiállítást rendezni Manet, Claude Monet, Degas, Renoir, Cézanne és Sisley képeiből.
Fritz von Ude: Kertben (a festõ lányai),
          1906, vászon, Kunsthalle Mannheim



Amikor II. Vilmos császár látogatási szándékát bejelenti, az "anarchista" Cézanne-t le is veszi az igazgató, mindamellett bátorságára vall, hogy továbbra is kiáll a francia festők mellett.


Liebermann-nal együtt komoly a szerepe az impresszionizmus német területeken való elismertetésében. Az előbbiekben említett Der deutscher Impressionismus – akarattal és szándékosan eltúlzott – képtelenségéhez hasonló felsorolásban szereplő Amerikai Gótika viszont van, azt Wood festi meg a 20. század közepén.

Fritz von Uhde: A nagy testvér


*Testvérek címmel van egy hasonlóan megindító, nagyszerû festménye a mi *Fényes Adolfunknak is a 20. sz. elejérõl, melyen a Manet-ék teremtette iskola jegyei egyértelműen felismerhetõk. *Székely Bertalannak a többnyire magyar történelmi témákat festő mesternek is van a testvéri szeretet ábrázoló munkája Nõvérek címmel (valószínû, kiegyensúlyozott családi életének ihletébõl).

Fényes Adolf: Testvérek, 1906. olaj, vászon (Magyar Nemzeti Galéria, Budapest)

Szinyei Merse Pál: Szinyei Rózsi, 1897
Magyarországon a század derekán (egész a végéig) a romantika nagy történelmi tablói a meghatározóak, könyvünben már megídézett festőinken kívül itt meg kell említeteni legalább Benczúr Gyulát (Buda visszafoglalása) és *Feszty Árpádot (A magyarok bejövetele - a szerző rajza [részletek]) is, Szinnyei Merse Pál, Székely Bertalanon kívül még *Lotz Károly az, akire hat ez a plain air festészet.

Székely Bertalan: II. Lajos holtestének megtalálása, 1860, Olaj, vászon, 140 x 181,5 cm, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Székely Bertalan: II. Lajos holtestének megtalálása Szinyei Merse Pál: Szinyei Rózsi (Erzsébet), 1897

A franciák mellett a többi európai nemzet festészetében idővel megjelenik az impresszionista látásmód, az itt röviden taglalt magyar és német képviselőihez hasonlóan a spanyoltól - a dél-európaitól - Közép-Európa, de mind a kelet- mind az észak-európai térség országainak festői körében is kialakulnak az impresszionizmushoz kötődő csoportok nagyon különböző intenzitással és időbeni eltolódással, hol még inkább a romantikát kiváltó realizmushoz, hol az expresszionizmushoz, de majd ebből kinőve a kubizmussal megérkezünk az európai absztrakcióhoz. Azt azért hozzá kell tenni mindehhez, hogy a franciákon és az ott dolgozó nem hazaiakon kívül Szinnyei Majálisa mindenféleképp úttörő alkotásnak bizonyult a térségben.



« Vissza            up to page vissza a lap tetejére


A könyv szövegét tartalmazó lapokon, az
oldalon a szavak kereséshez nyomja meg
a  Ctrl  F  billentyűt, a képernyőn erre
(alul vagy fent) megjelenik a keresés opció.