Závodszky: Meddig ér Manet ecsetje

* École des Beaux-Arts. Az iskola története átível több mint 350 évet. 1648-ban Académie des Beaux-Arts -ben néven alapította Mazarin bíboros. 1863-ban Napóleon biztosította az iskola független- ségét és a kormány megváltoz- tatta a nevét "L'Ecole des Beaux-Arts"-ra. Néhányat nagy művész, akik itt tanultak: Géricault, Degas, Delacroix, Fragonard, Ingres, Monet, Renoir, Seurat és Sisley. Rodin is próbálkozott három alka- lommal de megtagadták a belépést, Cézanne is jelentke- zik 62-ben, de nem veszik fel az École des Beaux-Arts-ba.

˙(életrajzi források: Gombrich, Művészeti Almanach, Bernard Denvir: Impresszionizmus, a festészet vértelen forradalma, Officina Nova, 1993, Drezdai Képtár - Régi mesterek, dr Angelo Walther 1975, David Piper: A művészet élvezete, The Joy of Art-Mitchell Beazley Publishers, HelikonEMA 1984, Genthon István: Modern francia festmények, 1965, Művészeti lexikon, Wikipédia)

* "Manet most közölte velem a legdöbbenetesebb hírt – írja levelében Baudelaire, a költő-barát – hogy ma este Hollandiába utazik, ahonnan feleséget akar hozni. Mentsé- gére felhozza, hogy a hölgy csinos, jókedélyű és kitünő muzsikus. Ennyi kincs egyetlen személyben, hát nem hajme-resztő?" Ám, amikor Degas le- festi a Manet házaspárt, Manet meg is haragszik rá, mert túl csunyának tartja rajta a felesé- gét, le is szakítja a vászonról az asszonyt ábrázoló részt.

Manet: Reggeli a műteremben, 1880

* François-Auguste-René Rodin (1840 – 1917) világhírű francia szobrászművész. Leghíresebb szobrai: A gondol- kodó, Örök tavasz, A calais-i polgárok, A csók, A katedrális, Balzac. A Salonban kiállított Balzac szobrát meglátva elhang- zott még a vészkiáltás is "Veszélyben a haza! [la patrie en danger!]", ami azt is jól mutatja, hogy a művészet milyen fontos ügy Franciaországban.

Rodin: Calais-i polgárok

* Rainer Maria Rilke (1875 – 1926) osztrák impresszionista költő, a 20. század legneve- sebb, német nyelven író költőinek egyike. Oroszország- ba többször ellátogat, ahol Tolsztojjal is találkozott. Párizsban a szobrász Rodin titkára. 1901-ben feleségül veszi Rodin egyik tanítványát. 1902-ben Párizsban megbízást kapott egy Rodin-monográfia elkészítésére. Az I. világháborút követően Svájcba telepedett le, ahol egy kastély tornyában lakott. Főbb művei: Képek könyve, Imádságos könyv, Malte Laurids Brigge feljegyzései, Duinói elégiák, Szonettek Orpheushoz.
Paula Moterson Becker: Rilke

Edouard Manet: A festő anyja a bellevue-i kertben 1880, 82 x 65 cm, olaj, vászon Párizs, Magántulajdon

* Camille Pissarro (1830. — 1903) dán származású francia impresszionista és divizionista festő. Camille Corot-tól tanulta a tájfestést, néhány hónapig járt az École des Beaux-Arts-ra is. Paul Gauguin mindig mesterének tartotta, Gauguin 1879-es első festői útját is ő egyengette. Az 1870-es porosz–francia háború elöl Angliába menekült, ahol vette feleségül Julie Vellay) akitől már két gyermeke született. Idősebbik fia, Lucien festő lett, aki Londonban maradt és ott élt. 1872-ben visszaköltözött Pontoise-ba, Paul Cézanne is követte. A 80-as években kapcsolatba került a divizionista Paul Signac-kal és Georges Seurat-val. A francia tájat, de Párizst (és környékét) is sokat, szinte állandóan rajzolta, festette.

* Pissarro (Camille) is a plain air híve, a többi impresszio- nistához hasonlóan vonza a vidék, hogy ott alkothasson, 1866-ban Párizs szélén elhelyezkedő Pontoise-ba, három év múlva a 30 km-rel délre lévő Louveciennes-be költözött.
Pissaro: Louveciennes, 1870

* Lucien Pissarro (1863 - 1944) Camille Pissarro legidősebb fia, tájfestő, fafaragó és tervező, 1890-ben telepedett le Londonban, feleségével nyomdát alapított, könyveket illusztrált és tervezett.
Lucien Piassaro: Ivy Cottage napsütötte hóban, 1916

...festmények: Web Múzeum



Manet signature

Manet: Tuileries, 1860

* Manet: Zene a Tuilériák kertjében. Szabadtéri vázlatok után készült 1860-ban. Személy szerint felismerhetők a festményen Madame Manet, Charles Baudelaire, Théophile Gautier és Jacques Offenbach, utóbbi, a Hoffmann meséi opera szerzője, aki E. T. Hoffman író, zeneszerző és rajzoló meséiből ír operát.
Hoffman önkarikatúrája

* Berthe Morisot (1841 – 1895) francia impresszionista festőnő. Corot tanította, majd Manet hatott rá. A fényjelen- ségek megformálója, de finom hangulatú családi jeleneteket is festett. Az impresszionista csoport valamennyi kiállításán részt vett. A festő Manet báty- ja, Eugène Manet felesége lett 1874-ben. Manet 83-as halála után ő gondozta leginkább a nagy festő képeit. Manet róla festett arcképe mai napig az egyik irányadó a 19. század portré között, amellett Manet talán legizgalmasabb arcábrázolása. Mary Cassatt amerikai festőnővel ők voltak elsősorban az impresszionizmus női képviselői.

Manet: Berthe Morisot
* Manet egy másik portréja Berthe Morisot-ról

Berthe Morisot önarcképe
* Berthe Morisot önarcképe

* Claude Monet (teljes nevén Claude Oscar Monet) (Párizs, 1840. november 14. – Giverny, 1926. december 5.) francia impresszionista festő. 16 éves korában, anyja halála után, Párizsba költözött gyermektelen nagynénjéhez, aki 1861-ben, miután Algéri- ában tífuszt kapott, kifizeti a katonai szolgálat alóli mente- sítés magas összegét. Egy év múlva Gleyre tanítványa, itt találkozik Renoirral, Frédéric Bazille-jal és Alfred Sisleyvel. Először a Camille vagy A zöld- ruhás nő (La Femme a la Robe Verte) c. festményét fogadja el a párizsi Salon és kiállításra kerül. Modellje Camille Doncieux, későbbi felesége, 68-ban fiuk - Jean - megszületik. Ebben az évben anyagi nehézségei miatt öngyilkos- ságot kísérelt meg, a Szajnába vetette magát, de barátja szerint a jól úszó Monet csak egy térdig érő vizben teszi ezt.

Monet: Kert SainteAdresse-ben
* Cloude Monet: Kert SainteAdresse-ben

* I. Nagy Károly (742 – 814), Martell Károly unokája, Kis Pipin fia, frank király 768-tól. A Karoling reneszánsz, a művészetek, a kultúra és a vallás feléledésének korát teremtette uralkodása alatt. Létrehozta a Frank Birodalmat, 800. december 25-én (III. Leó) pápa a misén Rómában a fejére helyezte a császári koronát, ezzel "római császárrá" (imperator augustus) koronázta őt. A Német-római Császárság I. Ottó német király nevéhez kötődik, aki 962-ben bevette Rómát, és császárrá koronáztatta magát. Nagy Károly hódításai és reformjai indították el Nyugat-Európa igazi történelmét és a középkort.

* V. Károly (Habsburg Károly), német–római császár (1530–1558), Spanyolország, Nápoly és Szicília királya.

* piszkos ügy: 1894-ben a hadbíróság koholt vádak alaján elitéli a zsidó származású Dreyfus kapitányt, kinek végülis 1899-es felmentéséért Zola sokat tesz, híres cikke a J'accuse…! (Vádolom!) címen megjelenő nyílt levele a L'Aurore újság első oldalán, amiben valóban keményen vádolja mind az itélőszéket mind a hadsereg vezérkarát, amiért el is ítélik, ezért átmenekül Angliába egy időre – a szerző megjegyzése

* Pissarro halálakor (1903) Cézanne letörten mondja: "apám volt apám helyett, tanácsot lehetett bármikor kérni tőle - volt benne valami a jóistenből".

« Vissza

» Következő oldal next Next pdf download pdf download


up to page vissza a lap tetejére

Závodszky Ferenc könyve
a festészet történetének egy – általa különösen jelentősnek ítélt – szeletét és annak hatá- sát jeleníti meg szöveggel és nagy képanyaggal. Megpró- bálja az impresszionizmust és annak ma is fellelhető hatását kor-, kultúra- és gondolkodás- történeti összefüggésben, személyes, szinte nyegle hangon szellemesen és nagy ismeretanyaggal bemutatni...

space grafikák kiállítva
Závodszky kitűnő grafikus és festő, tanárként is sok és sok- féle tapasztalatra tett szert, egyaránt figyel szakmai dol- gokra, az általános műveltség kívánatos és többnyire impli- kált összefüggéseire és arra, hogy egy tanítandó közössé- get tanulni akaróvá neveljen. Ez a könyve egyértelműen a nagyközönség számára ké- szült, de hozzáértők is nyerhet- nek belőle új szempontokat és meglátásokat, mindenképpen élvezhetik az ismeretek és a (reprodukált) alkotások szel- lemesen kusza együvé rende- zését, aminek mozgatója és célja végül is a képzőművé- szeti művek szeretete. Závod- szky szeme és és ítélőképes- sége egyaránt jó, érzékeny- sége és hozzáértése mindig színvonalas, könnyedsége pedig hasznosan rejti azokat a kemény problémákat és ügye- ket, amelyekről ír. Ha van könyv, amelyik megfelel a hagyományos utile et dulce, a hasznos és édes (mint szóra- koztató) követelményeknek, akkor ez a közel sem hagyományosan írt és szerkesztett könyv az.
András Sándor


space
--------------------------------------------------
facebook
--------------------------------------------------

Google

www Youtube
space


up to page vissza a lap tetejére



Book - pdf

space


space


space


space
3 book



--------------------------------------------------
facebook
--------------------------------------------------

Google

www Youtube
space

up to page vissza a lap tetejére
 

Az impresszionizmus (4.)


A szabadban, a nyílt levegőn (franciául: plain air) való festés



1862-ben a Szépművészeti Iskola, az École des Beaux-Arts tanára, a svájci származású Gleyre is nyit egy szabad műtermet, Monet, Renoir, Sisley és Bazille itteni látogatásaikkal kerülnek közel egymáshoz. A következő tavaszon Monet ráveszi a többieket a szabadban való festésre. Két év múlva a műterem bezár, többek közt az idős Gleyre hívására érkeznek meg a fontainebleau-i erdőbe és a négyes ekkor végleg elkötelezi magát a plain air módszerhez, a friss levegőn való festésre (en plain air). A "plain air" festészet kialakulása - mint a képzőművészet történetét korokra felosztó művészettörténet is - nem csupán a szinte logikusan egymásból következő stílusjegyek alapján fogható meg, de több olyan feltétel kialakulása, megléte is magyarázza vagy segíti, mint egy technikai újdonság is.
Ebben az esetben a főleg orvosi célokra bevezetett tubus használata, amiben a kenőcsök tárolása optimálisabb a tégelyeknél, így a festékek hordozhatósága a szabadban festést erősen megkönyítette, ami segítség hozzájárult a plain air lehetőség szerinti biztosabb kialakulásához.
Még 1849-ben a tengerészinasként Brazíliából éppen megérkező, világlátott, jól – mondhatjuk: már divatosan – öltözködő tizenhét éves Manet szerelmi viszonyt kezd a 2 évvel idősebb holland zongoraoktatójukkal, a Párizsban munkát kereső Suzanne Leenhoff*-fal, aki várandósan hazautazik Hollandiába, hogy ott megszülje gyereküket.
A kicsivel 52-ben visszatér, akit a festő soha nem vesz a nevére, ez a komoly polgári családban lehetetlen lenne (az édesanya Madame Manet keresztapja például maga a svéd király). A gyereket Susanne unokaöcs- cseként és Manet keresztfiaként mutatják be a társaságban. Lé- on az örök unokaöccs. Az örök tavasz gyümölcse. L'éternel printemps.   Rodin:Örök tavasz








Edouard Manet: M. feleségének felolvas Léon, 1870

Az örök tavasz c. szobor a Gondolkodót megalkotó Auguste Rodin műve (1870, márvány, Szépmûvészeti Múzeum, Budapest), érdekesség talán, hogy a szobrász Rodin titkárául szegődik a zseniális vándor, német költő,    Rainer Maria Rilke*.
Rodin 1900-tól már befutott szobrászként elkezd írni, leírja művészetéről a következőket: "A mozgás átmenet egyik testhelyzetből a másikba, az alakoknak nem szabad valamilyen merev tartásban megrekedniök. A gipszönt- vény nem annyira természe- tes, mint a szobrom; én jobban megőrzöm emlékeze- temben a 'pózt'; mint maga a modell, s ezen felül belső életet is adok neki."
Manet közel húsz évvel később anyjáról fest egy bravúros képet, édesanyja a kertben a letagadhatatlanul arisztokrata külsejével, fekete kalapban és sötét ruhában ül a kertben és olvas. A friss vázlat lenyügöző.

E. Manet:
A festõ
anyja a
bellevue-i
kertben

1880,
82x65 cm,
olaj,
vászon
Párizs,
Magán-
tulajdon

Manet anyja

1863-at írunk. Az elmúlt években történik még egy és más velük. Pissarro tájképét kiteszik a Szalonban,

Camille Pissarro - Route de Versailles, Rocquencourt, 1871
Pissaro: Rocquencourt

Manet 1859-ben olajjal festett Abszintivóját – Delacroix hiába támogatja - elutasítják. Couture felháborodottan mondja Manet-nak: Maga ez az abszintivó. Maga az, aki erkölcsét vesztette.





























Manet: Abszintivó



Két évvel később, 1861-ben viszont sikerrel jár, amikor Monet (tifusza miatt) épp hazajön egy éves algériai katonáskodásából.

Manet: abszint ívó

Megszületik Pissarro fia, Lucien, aki apja nyomdokain halad majd. Csak majd. Majdnem. Majd nem. Csak a nyomdokain, utol nem éri az öreget. Zenon tételét igazolva, ahogy a nagyszerű futó az előtte induló teknőst soha nem érheti utol, mert mire odaér, addigra már a teknős onnan már - akármilyen kevéssel is - előbbre van. Végülis Lucien is tehetséges grafikussá és festővé válik. Edma Morisot és a tehetségesebb fiatalabb testvér Berthe (Fantin-Latour és Bracqumonde ajánlására) Corot tanítványa lesz, ez a viszony Berthe-el az idő előre haladásával elmélyül.

Manet: Berthe Morisot portréja
Manet: Berthe Morisot egy csokor ibolyával (részlet), 1872

Paul Cézanne-t 62-ben nem veszik fel az École des Beaux-Arts-ba. A tehetségtelent. Ez aztán minden felvételiző vigasza lehet. A Cézanne-t. A híresség az, aki a köztudatban már csupán egy néven szerepel. Mind aki elveszíti magán-

Cézanne, A Szajna Bercynél, 1878
Cézanne, A Szajna Bercynél, 1878

életét, általában nincs neki keresztneve. Spanyoloknál még érthető az efajta rövidítésre való hajlam, de például hányan tudják mindazok közül, akik Monet-ról pontosan tudják, hogy nem Manet, hogy Claude és Edouard a keresztségben kapott nevük. Úgy tippelném, városonként alig adnának ki egy focicsapatot. Monet és Manet elismerése ez, és nem "a város" minősítése. Claude Monet az ember, Monet - így egyedül - már fogalom. Bazille az orvosin bukik meg, nem is érdekli, festő akar lenni. Alakul a gárda.
Monet: Szénaboglyák (sorozat), Giverny, 1890-től
Franciaország 1000 éve nagy hatalom, de ilyen csapata egy asztalnál még nemigen volt. Krisztust követően a keresztény história 2 legnagyobb forradalma talán az 1789-es francia és az orosz, 1917-ben. Hol van mindkettő mindahhoz, ami itt készül. Cúgos történelmi ismeretek megkívánják és remélem az arra elegendő lesz, hogy bele- beleszurkálva a Monet festette kazlakba és egy-egy szalmaszál kiemelésével próbáljunk eligazodni az addig végigélt történelem, a bála kialakulását illetően.

Monet: Szénaboglyák (sorozat), Giverny, 1890-től

Franciaország "romantikus" történelmi szakaszának vége felé halad. A nagy gall történelméhez vegyük Nagy Károly pápai koronázását indulásnak, már a kerek évszám okán is: időszámításunk után a 800. esztendő ez. Kis Pipin (a gall csibe) előzetes ténykedése a keresztény szövetség megalakításával - a római birodalom 476-os végérvényes kimulásával meg nem szűnő - újraéledő nyugati birodalmi eszme a karolingok hatalmával révbe jut. A mai Európa bölcsője. Károly nagy birodalmat teremt Frankhonban, az őt követő Jámbor Lajos ügyetlen ténykedésével annyit elér, hogy a tengely (meg a kormány, írhatná a homályos használati utasítás) átkerül északabbra, az éppen a kereszténység nevében a magyarokkal hadakozó Ottóékhoz. Na, ez a német-római birodalom. A köd soha nem száll föl teljesen, a már említett Szép Lajos és Őrült Johanna 1500-ban születő spanyol fia V. Károlyként német-római császár, I. Károly néven spanyol király (16 évesen), IV. Károlyként viszont Szicília uralkodója. Ő itélteti el Luthert a wormsi gyűlésen, amely ediktum speyeri bevezetése elleni tiltakozásra marad meg a név: protestánsok (protestálni annyit tesz: tiltakozni). A vallásháborúk évszázadokig tartó biztosítékai az európai háborúknak, de az egész földön biztos municiói az értelmetlenül ölni akaróknak. Így megy ez – Kurt Vonneguttal szólva – mind a mai napig.
Fantin-Latour kortárs költőkről készült csoportképe, az alsó sor  Paul Verlaine-nel kezdődik, mellete Arthur Rimbaud következik
megjegyzés: *Pissarro halálát (1903) követően Degas antiszemitizmusa és a közös harc nosztalgikus emléke keveredik privát nekrológjában: "elment hát a szegény bolygó zsidó. Nem fog már járkálni, pedig ha előre figyelmeztettek volna, szívesen jártam volna egy kicsit a nyomában. Mit gondolhatott a piszkos ügy óta*, mit gondolt vajon arról a zavarról, amit akaratom ellenére éreztem irányába? Vajon eszébe jutott-e az az idő, amikor még úgyszólván nem vettünk tudomást szörnyű fajtájáról?" Degas elvitathatatlanul nagy művész, de beteg lélek. Van ilyen. Szokrátésznek alapjában igaza van, de vannak kivételek. Nem csak nagy művészek, nagy gondolkodóknál sem áll fenn Szokrátész tétele az inteligens etikáról mindig, például Heidegger zseniális gondolkodóként is siralmas ember maradt. Igaz, Degas példa arra is, hogy mennyire kézenfekvő érdekből válik valaki rasszistáva, hisz bankár családból származik, mégpedig olyan bankárcsaládból, akik a francia arisztokráciához tartozva a Bastille bevételekor elmenekülve Itáliába, ott az értelmes nagypapa munkálkodása következtében nápolyi banktulajdonossá válnak, és ezzel a kereskedői és bankár területen érdekellentétben álltak a valóban számos zsidó származású családdal. A buta tudatlanság teremtette rasszizmus fátylát talán felemelhetjük olyan történelmi tény elsajátításával, hogy a keresztény kultúrának kezdetén az ide menekülő zsidó családokat Európa annak idején rákényszerítette a kereskedésre azzal, hogy a letelepedésüknek olyan feltételeket szabtak, mint hogy nem kaphatnak földet, vagy a katonai pálya lehetőségétől is eltiltva, ezzel a kereskedés maradt a megélhetés egyetlen forrása, nem beszélve arról, hogy az európai arisztokrácia rangon alulinak tartotta a pénzzel való foglalkozást. Ezek nem érzelem alapúak, hanem levéltárakban őrzött hiteles dokumentumokban olvasható történelmi tények, amelyek valós ismerete az értelmes ember nem csak szemléletét, de kiváncsiságát az igazság iránt csak fokozza. Ez a kiváncsiság nem csak a törtémelem kapuit nyitja meg, de a művészet rejtelemeihez is elvezethet, nem megoldva próblémáinkat, de látni segít, látni olyanokat, amiket addig nem vettünk észre, ezzel a leghatékonyabban növeli tudásunkat világunkról. A megértés teszi helyére a dolgokat, talán ez a gondolat jut révbe a 19. század közepére megformálódó művészeti irányzatban, a látható lenyomat a világról, a benyomás megmaradó lényegét, a letisztult igazságát felmutató impresszionisták munkálkodásában.

« Vissza            up to page vissza a lap tetejére

A könyv szövegét tartalmazó lapokon, az
oldalon a szavak kereséshez nyomja meg
a  Ctrl  F  billentyűt, a képernyőn erre
(alul vagy fent) megjelenik a keresés opció.