Závodszky: Meddig ér Manet ecsetje

* École des Beaux-Arts. Az iskola története átível több mint 350 évet. 1648-ban Académie des Beaux-Arts -ben néven alapította Mazarin bíboros. 1863-ban Napóleon biztosította az iskola függetlenségét és a kormány megváltoztatta a nevét "L'Ecole des Beaux-Arts"-ra. Néhányat nagy művész, akik itt tanultak: Géricault, Degas, Delacroix, Fragonard, Ingres, Monet, Moreau, Renoir, Seurat, Cassandre és Sisley. Rodin is próbálkozott három alkalommal de megtagadták a belépést, Cézanne is jelentkezik 62-ben, de nem veszik fel az École des Beaux-Arts-ba.

˙(életrajzi források: Gombrich, Művészeti Almanach, Bernard Denvir: Impresszionizmus, a festészet vértelen forradalma, Officina Nova, 1993, Drezdai Képtár - Régi mesterek, dr Angelo Walther 1975, David Piper: A művészet élvezete, The Joy of Art-Mitchell Beazley Publishers, HelikonEMA 1984, Genthon István: Modern francia festmények, 1965, Művészeti lexikon, Wikipédia)

* François-Auguste-René Rodin (1840 – 1917) világhírű francia szobrászművész. Leghíresebb szobrai: A gondolkodó, Örök tavasz, A calais-i polgárok, A csók, A katedrális, Balzac.

* Rainer Maria Rilke (1875 – 1926) osztrák impresszionista költő, a 20. század legnevesebb, német nyelven író költőinek egyike. Oroszországba többször ellátogat, ahol Tolsztojjal is találkozott. Párizsban a szobrász Rodin titkára. 1901-ben feleségül veszi Rodin egyik tanítványát. 1902-ben Párizsban megbízást kapott egy Rodin-monográfia elkészítésére. Az I. világháborút követően Svájcba telepedett le, ahol egy kastély tornyában lakott.
Paula Moterson Becker: Rilke

*

*

Manet: Reggeli a műteremben, 1880

*

* Manet meglátott egy fiatal nőt kijönni a kávéházból gitárral és gyümölccsel a kezében, odament hozzá azzal, hogy álljon neki modellt, de a lány visszautasította. Felkérte ezért Victorine Meurent-t, a nemrég megismert meglehetősen ifjú modellt, így aztán őt festette le utcai énekesnőként a műtermében (később ez a lány lett leghíresebb képeinek központi alakja).

* Degas vázlatfüzetéből való ez a zseniális vízfestmény-részlet a lovagló párról, az ezt követő években is a hasonló témájú olajképeivel némi sikert arat a Szalonon is.

* Pissarro halálakor Cézanne letörten mondja: "apám volt apám helyett, tanácsot lehetett bármikor kérni tőle - volt benne valami a jóistenből".

*"Manet most közölte velem a legdöbbenetesebb hírt – írja levelében ekkor Baudelaire, a költő-barát – hogy ma este Hollandiába utazik, ahonnan feleséget akar hozni. Mentségére felhozza, hogy a hölgy csinos, jókedélyű és kitünő muzsikus. Ennyi kincs egyetlen személyben, hát nem hajmeresztő?" A fotó nem tanuskodik "hajmeresztő" szépségről, sőt, amikor Degas lefesti a Manet házaspárt, Manet meg is haragszik rá, mert túl csunyának tartja rajta a feleségét, le is szakítja a vászonról az asszonyt ábrázoló részt.
Edouard Manet: A festő anyja a bellevue-i kertben 1880, 82 x 65 cm, olaj, vászon Párizs, Magántulajdon

* Rilke Rainer Maria (1875-1926), a prágai születésű osztrák költő oroszországi utazása során találkozik Tolsztojjal, majd Rodin titkára lesz Párizsban. Kóborlásai során Svájcban köt ki végül. Főbb művei: Képek könyve, Imádságos könyv, Malte Laurids Brigge feljegyzései, Duinói elégiák, Szonettek Orpheushoz.

* piszkos ügy: 1894-ben a hadbíróság koholt vádak alaján elitéli a zsidó származású Dreyfus kapitányt, kinek végülis 1899-es felmentéséért Zola sokat tesz – a szerző megjegyzése Zichy Mihály: Illusztráció

* Jean-Francois Millet: A Cousin-tanya Gréville-ben, 1854 22,5 x 28,2 cm, aquarelle- tusrajza is a budapesti Szépművészeti Múzeum tulajdona

* Munkácsy Mihály szerepvállalásával és Manet elleni kitörésével kapcsolatban azért a kép árnyaltabb. Jó barátságot tart fenn például azzal a Ribot-val, aki a Martinet Galériában kiállít Manet-val és egyben nagy tisztelője is a batignolles-i csoport fejének, és ez egyáltalán nem zavarja Munkácsyt Ribot-val kötött barátságában.

*

*

...festmények: Web Múzeum

*

*

*

*

* Goethe, Johann Wolfgang von (1749-1832) német író, aki a politikában és a tudományban is komoly eredményeket ért el. A weimari színház igazgatójaként továbbra is foglakozott geoloógiával, biológiával és botanikával, színelméleti tanulmánya is jelentős. A francia forradalom ellen a valmy-i csatában is harcolt, 1808-ban Erfurtban Napoleonnal is találkozott. Főbb művei: Werther szerelme és halála, Iphigenia Tauriszban, Egmont, Wilhelm Meister tanulóévei, Vonzások és változások, Fauszt.

*

*

*







« Vissza

» Következő oldal next Next pdf download pdf download


up to page vissza a lap tetejére

Závodszky Ferenc könyve
a festészet történetének egy – általa különösen jelentősnek ítélt – szeletét és annak hatá- sát jeleníti meg szöveggel és nagy képanyaggal. Megpró- bálja az impresszionizmust és annak ma is fellelhető hatását kor-, kultúra- és gondolkodás- történeti összefüggésben, személyes, szinte nyegle hangon szellemesen és nagy ismeretanyaggal bemutatni...

space grafikák kiállítva
Závodszky kitűnő grafikus és festő, tanárként is sok és sok- féle tapasztalatra tett szert, egyaránt figyel szakmai dol- gokra, az általános műveltség kívánatos és többnyire impli- kált összefüggéseire és arra, hogy egy tanítandó közössé- get tanulni akaróvá neveljen. Ez a könyve egyértelműen a nagyközönség számára ké- szült, de hozzáértők is nyerhet- nek belőle új szempontokat és meglátásokat, mindenképpen élvezhetik az ismeretek és a (reprodukált) alkotások szel- lemesen kusza együvé rende- zését, aminek mozgatója és célja végül is a képzőművé- szeti művek szeretete. Závod- szky szeme és és ítélőképes- sége egyaránt jó, érzékeny- sége és hozzáértése mindig színvonalas, könnyedsége pedig hasznosan rejti azokat a kemény problémákat és ügye- ket, amelyekről ír. Ha van könyv, amelyik megfelel a hagyományos utile et dulce, a hasznos és édes (mint szóra- koztató) követelményeknek, akkor ez a közel sem hagyományosan írt és szerkesztett könyv az.
András Sándor


space
--------------------------------------------------
facebook
--------------------------------------------------

Google

www Youtube
space


up to page vissza a lap tetejére



Book - pdf

space


space


space


space
3 book



--------------------------------------------------
facebook
--------------------------------------------------

Google

www Youtube
space

up to page vissza a lap tetejére
 

Az impresszionizmus (4.)


A szabadban, a nyílt levegőn (franciául: plain air) való festés



1862-ben a Szépművészeti Iskola, az École des Beaux-Arts tanára, a svájci származású Gleyre is nyit egy szabad műtermet, Monet, Renoir, Sisley és Bazille itteni látogatásaikkal kerülnek közel egymáshoz. A következő tavaszon Monet ráveszi a többieket a szabadban való festésre. Két év múlva a műterem bezár, többek közt az idős Gleyre hívására érkeznek meg a fontainebleau-i erdőbe és a négyes ekkor végleg elkötelezi magát a plain air módszerhez, a friss levegőn való festésre (en plain air). A "plain air" festészet kialakulása - mint a képzőművészet történetét korokra felosztó művészettörténet is - nem csupán a szinte logikusan egymásból következő stílusjegyek alapján fogható meg, de több olyan feltétel kialakulása, megléte is magyarázza vagy segíti, mint egy technikai újdonság is.
Ebben az esetben a főleg orvosi célokra bevezetett tubus használata, amiben a kenőcsök tárolása optimálisabb a tégelyeknél, így a festékek hordozhatósága a szabadban festést erősen megkönyítette, ami hozzájárult a plain air kialakulásához.
Még 1849-ben a tengerészinasként Brazíliából éppen megérkező, világlátott, jól – mondhatjuk: már divatosan – öltözködő tizenhét éves Manet szerelmi viszonyt kezd a 2 évvel idősebb holland zongoraoktatójukkal, a Párizsban munkát kereső Suzanne Leenhoff*-fal, aki várandósan hazautazik Hollandiába, hogy ott megszülje gyereküket.
A kicsivel 52-ben visszatér, akit a festő soha nem vesz a nevére, ez a komoly polgári családban lehetetlen lenne (az édesanya Madame Manet keresztapja például maga a svéd király). A gyereket Susanne unokaöcs- cseként és Manet keresztfiaként mutatják be a társaságban. Lé- on az örök unokaöccs. Az örök tavasz gyümölcse. L'éternel printemps.   Rodin:Örök tavasz








Edouard Manet: M. feleségének felolvas Léon, 1870

Az örök tavasz c. szobor a Gondolkodót megalkotó Auguste Rodin műve (1870, márvány, Szépmûvészeti Múzeum, Budapest), érdekesség talán, hogy a szobrász Rodin titkárául szegődik a zseniális vándor, német költő,    Rainer Maria Rilke*.
Rodin 1900-tól már befutott szobrászként elkezd írni, leírja művészetéről a következőket: "A mozgás átmenet egyik testhelyzetből a másikba, az alakoknak nem szabad valamilyen merev tartásban megrekedniök. A gipszönt- vény nem annyira természe- tes, mint a szobrom; én jobban megőrzöm emlékeze- temben a 'pózt'; mint maga a modell, s ezen felül belső életet is adok neki."
Manet közel húsz évvel később anyjáról fest egy bravúros képet, édesanyja a kertben a letagadhatatlanul arisztokrata külsejével, fekete kalapban és sötét ruhában ül a kertben és olvas. A friss vázlat lenyügöző.

E. Manet:
A festõ
anyja a
bellevue-i
kertben

1880,
82x65 cm,
olaj,
vászon
Párizs,
Magán-
tulajdon

Manet anyja

1863-at írunk. Az elmúlt években történik még egy és más velük. Pissarro tájképét kiteszik a Szalonban,

Camille Pissarro - Route de Versailles, Rocquencourt
Pissaro

Manet 1859-ben olajjal festett Abszintivóját – Delacroix hiába támogatja - elutasítják. Couture felháborodottan mondja Manet-nak: Maga ez az abszintivó. Maga az, aki erkölcsét vesztette.





























Manet: Abszintivó



Két évvel később, 1861-ben viszont sikerrel jár, amikor Monet (tifusza miatt) épp hazajön egy éves algériai katonáskodásából.

Manet: abszint ívó

Megszületik Pissarro fia, Lucien, aki apja nyomdokain halad majd. Csak majd. Majdnem. Majd nem. Csak a nyomdokain, utol nem éri az öreget. Zenon tételét igazolva, ahogy a nagyszerű futó az előtte induló teknőst soha nem érheti utol, mert mire odaér, addigra már a teknős onnan már - akármilyen kevéssel is - előbbre van. Végülis Lucien is tehetséges grafikussá és festővé válik. Edma Morisot és a tehetségesebb fiatalabb testvér Berthe (Fantin-Latour és Bracqumonde ajánlására) Corot tanítványa lesz, ez a viszony Berthe-el az idő előre haladásával elmélyül.

Manet: Berthe Morisot portréja

Paul Cézanne-t 62-ben nem veszik fel az École des Beaux-Arts-ba. A tehetségtelent. Ez aztán minden felvételiző vigasza lehet. A Cézanne-t. A híresség az, aki a köztudatban már csupán egy néven szerepel. Mind aki elveszíti magánéletét, általában nincs neki keresztneve. Spanyoloknál még érthető az efajta rövidítésre való hajlam, de például hányan tudják mindazok közül, akik Monet-ról pontosan tudják, hogy nem Manet, hogy Claude és Edouard a keresztségben kapott nevük. Úgy tippelném, városonként alig adnának ki egy focicsapatot. Monet és Manet elismerése ez, és nem "a város" minősítése. Claude Monet az ember, Monet - így egyedül - már fogalom. Bazille az orvosin bukik meg, nem is érdekli, festő akar lenni. Alakul a gárda.
Franciaország 1000 éve nagy hatalom, de ilyen csapata egy asztalnál még nemigen volt. Krisztust követően a keresztény história 2 legnagyobb forradalma talán az 1789-es francia és az orosz, 1917-ben. Hol van mindkettő mindahhoz, ami itt készül. Cúgos történelmi ismereteim pusztán arra elegendőek, hogy bele- beleszurkáljak a kazalba és egy-egy szalmaszál kiemelésével próbáljam eligazítani a szerencsétlen olvasót a bála kialakulását illetően.
Franciaország "első nagy történelmének" vége felé halad. Vegyük Nagy Károly pápai koronázását indulásnak, már a kerek évszám okán is: időszámításunk után a 800. esztendő ez. Kis Pipin (a gall csibe) előzetes ténykedése a keresztény szövetség megalakításával - a római birodalom 476-os végérvényes kimulásával meg nem szűnő - újraéledő nyugati birodalmi eszme a karolingok hatalmával révbe jut. A mai Európa bölcsője. Károly nagy birodalmat teremt Frankhonban, az őt követő Jámbor Lajos ügyetlen ténykedésével annyit elér, hogy a tengely (meg a kormány, írhatná a homályos használati utasítás) átkerül északabbra, az éppen a kereszténység nevében a magyarokkal hadakozó Ottóékhoz. Na, ez a német-római birodalom. A köd soha nem száll föl teljesen, a már említett Szép Lajos és Őrült Johanna 1500-ban születő spanyol fia V. Károlyként német-római császár, I. Károly néven spanyol király (16 évesen), IV. Károlyként viszont Szicília uralkodója. Ő itélteti el Luthert a wormsi gyűlésen, amely ediktum speyeri bevezetése elleni tiltakozásra marad meg a név: protestánsok (protestálni annyit tesz: tiltakozni). A vallásháborúk évszázadokig tartó biztosítékai az európai háborúknak, de az egész földön biztos municiói az értelmetlenül ölni akaróknak. Így megy ez – Kurt Vonneguttal szólva – mind a mai napig.
megjegyzés :*Pissarro halálát követően Degas antiszemitizmusa és a közös harc nosztalgikus emléke keveredik privát nekrológjában: "elment hát a szegény bolygó zsidó. Nem fog már járkálni, pedig ha előre figyelmeztettek volna, szívesen jártam volna egy kicsit a nyomában. Mit gondolhatott a piszkos ügy óta*, mit gondolt vajon arról a zavarról, amit akaratom ellenére éreztem irányába? Vajon eszébe jutott-e az az idő, amikor még úgyszólván nem vettünk tudomást szörnyű fajtájáról?"

« Vissza            up to page vissza a lap tetejére

A könyv szövegét tartalmazó lapokon, az
oldalon a szavak kereséshez nyomja meg
a  Ctrl  F  billentyűt, a képernyőn erre
(alul vagy fent) megjelenik a keresés opció.