Motiváció 1.  -  Maslow piramis 1. betüméret + - search

A már adottnak vehető emberi létünkben mi kell ahhoz, hogy cselekedjünk? Motívum. Erre születik meg a szándék, hogy cselekedjünk. Hosszan lehetne értelmezni a reflexióról, fiziológiáról, stb., ezért emeltem ki a kérdésben az elején a létünket, hogy mindezt most vegyük adottnak. A motívumok szinte soha nem egyedül jelentkeznek, inkább különféle kombinációk együttesében.
A motivum jelenléte az életünkben a pszichológia egyik legfontosabb kérdése, azt vizsgálja, hogy milyen előzményei vannak, milyen késztetésekből fakadnak tetteink, milyen erők állnak viselkedésünk hátterében.
Mindenki elérhet valamit, ha kellő erővel próbálkozik,
mondta- Stephen Hawking.
Johi spinning...
Miért tudunk bizonyos cselekvésekre hatalmas energiákat mozgósítani, míg másokra viszont nem. Ez a motiváltság kérdése. A motiváció szó a latin movere igéből ered, melynek jelentése mozogni, mozgatni. A motiváció a pszichológiában gyűjtőfogalom, motívumokból épül fel és minden cselekvésre, viselkedésre késztető belső tényezőt magában foglal. (Wikipedia)
A motiváció nem csak a szervezet aktivitásának mértékét határozza meg, de a viselkedés, a cselekvés szervezettségét és hatékonyságát is biztosíthatja.
A tevékenységnek két összetevője van: a cél és a motívum (W*). Cél nélkül nincs motívum, de ez fordítva is érvényes. Megállapítottuk már, hogy ami a tevékenységet kiváltja, az a motívum, magyarul az indíték, ez az, ami a továbbiakban fenn is tartja és ő is az, ami irányítja ezt. Az indítéknak dinamizáló (mozgósító) és vektorizáló (irányító) jellege van. A motivált célnak anticipációja (előzetes feltevés, amit később a tapasztalat igazol). A készség tevékenységi formája már alkotás is, a gyakorlással automatikussá válik az, ami automatizálható, ezzel a tanulás folyamata megy végbe, ez által sajátítjuk el a tevékenység elvégzéséhez szükséges ismereteinket. Így a tevékenység gyakorlásából először a készség nyilvánul meg, aztán már fanatizálódva tehetség lesz belőle.
A sokféle motívum, a sokféle szükséglet a cselekvés szempontjából nem egyenrangú. A motívumkutatások szerint az emberek először a legfontosabb, legsürgősebb szükségleteiket elégítik ki. A fontossági sorrend felállítása nem egyszerű, nem is befejezett, ha egyáltalán befejezhető. Aki a gondolkodásunk központjába helyezte a 20. sz. közepén, az Abraham Maslow volt. Maslow 1943-ban (a második világháború közepén) publikálta „A Theory of Human Motivation” című tanulmányát. A Maslow-elmélet alapelemei szerint a motiválás igen komplex dolog, nemcsak egy, hanem több motiváló tényező hat ugyanabban az időpontban. Ezek fontossági sorrendje eltérő, nagyon változatos. Maslow szerint a szükségletek hierarchiája azt jelenti, hogy általában az alacsonyabb szintű igényeket előbb kell kielégíteni, mielőtt a magasabb szintűek motivátorként működnek. Pl. ha valakinek WC-re kell rohannia, akkor kevésbé valószínű, hogy kedvese ölelésre emelt karjaiba fut, inkább félre is löki célja elérése érdekében.
Ha lövészárokban csücsül, akkor valószínűleg nem az önmegvalósítás lesz a legfontosabb számára, kivéve ha nem Wittgensteinnek hívják (aki az 1. világháború lövészárkaiban írta meg alapozó művét a Tractatust). Wittgensteinnél az is beigazolódik, hogy egy időre a kielégített szükséglet nem motivátor, mert azzal, hogy megírta, azután egy időre nem is foglalkozott vele annyira, hogy nem is tudta, hogy a barátja által megjelentetett műve világhírű lett. Mindig mást akarunk. Esetleg többet. Az alacsonyabb szintű igények kielégítése egyszerű reflexiók, természetes reagálások sora, sokkal több módja van a magasabb szintű igényekének. Azt lehet látni, hogy az ember életében meghatározó motívum még az életben maradáshoz is, hogy érezze, hogy szükség van rá. A nevelés egyik fontos faktora, hogy meg kell adni a felelősségvállalás lehetőségét.
Wittgeinstein osztrák bélyegen
Wittgeinstein osztrák bélyegen

Maslow első rangsora az emberi szükségletek hierarchikus felsorolásakor.
  • 1. Az alapszükségletek: a létfenntartáshoz kapcsolódó szükségletek.
  • 2. A létfenntartás: megteremtése után rögtön magával hozza a biztonsági szükségletek igényét, ez az élet védelmét jelenti elsősorban, de a megszerzett javak megóvását is.
  • 3. A szociális szükségletek: kapcsolatteremtési, összetartozási szükséglet, ami az ember társas-lényi mivoltából fakad. Ezért törekszünk jó családi, baráti, munkahelyi kapcsolatokra.
  • 4. Az elismerés iránti szükséglete: igyekszik elfogadtatni magát, elismertetni egyéniségét, képességeit, rátermettségét.
  • 5. Végül az önmegvalósítás szükséglete áll. Az embereknek késztetést kellene érezni arra, hogy emberi aggyal rendelkezve képességét, valamiben való tehetségét kihasználja.
Maslow soha nem ábrázolta ezt úgy képi formában, ahogy ez aztán elterjedt, ma is úgy ismerjük viszont ezt a szükséglethierarchiáját, hogy Maslow piramis.
Maslow piramyd
1.1 fiziológiai szükségletek
1.2 Biztonsági igényeinek
1.3 A szerelem és a tartozás
1.4 önbecsülés
1.5 Az önmegvalósítás
1.6 önmeghaladását foglalja magába
1.1 Physiological needs
1.2 Safety needs
1.3 Love and belonging
1.4 Esteem
1.5 Self-actualization
1.6 Self-transcendence

Az ezt követő újabb rangsorában már két csoportban és már 7 szintet határozott meg:
Forrás: Maslow: Motivation and personality, Harper and Row, New York, 1970 (nem sokkal halála előtt jelent meg)
I. hiány alapú szükségletek: "D" (Deficiency-hiány, deficit)  szükségletek, azaz hiányszükségletek → elérésük feszültségcsökkentéssel jár
1. Fiziológiai szükségletek: éhség, szomjúság, szexualitás
2. Biztonsági szükségletek: fizikai védettség, kiszámíthatóság
3. Szeretet, valahová tartozás szükséglete: gyengédség, viszonzott szeretetkapcsolat
4. Elismerés szükséglete: önbecsülés, mások általi elismerés, hírnév, becsvágy
II. növekedés alapú szükségletek: "B" (Being-létezés) szükségletek, azaz növelik a belső feszültséget → cél a bennünk lévő lehetőségek kiaknázása
5. Kognitív szükségletek: tudni, érteni, megismerni
6. Esztétikai szükségletek: szimmetria, rend, szépség
7. Önmegvalósítás szükséglete: elérni a bennünk rejlő lehetőségeket
A szükséglet hierarchia által kínált megoldások:
A szükséglet…és annak kielégítésének módja lehet: Fiziológiai: Jó munkakörülmények, vonzó bér, lakástámogatás, ingyenes vagy támogatott munkahelyi étkezés. Biztonsági: Egyéni egészségbiztosítás, nyugdíjpénztár hozzájárulás, biztonságos munkakörülmények, nyugdíjas korig történő foglalkoztatás. Társas: Vállalati klub, sportolási lehetőség, közös bulik és kirándulások, nyílt kommunikáció Ego(centrikuis): Rendszeres pozitív visszajelzés, presztízst biztosító beosztások, megjelenés a vállalati újságban, előléptetés. Önmegvalósítás: Kihívó feladatok, karrier lehetőség, kreativitás támogatása.
Az 1954-ben megjelent Motivation and Personality című munkájában fejtette ki elképzeléseit, de el kell mondani, hogy az eddigi kutatások valójában sosem igazolták ezeket. De a tény, hogy elmélete rendkívül népszerű, arra egy poénos példa egy mostani változatra, ahova egy pszichológiai hallgató kézzel beleírta a legalapvetőbb szükségletként az internetet.
Maslow piramid with internet


(Závodszky)

 

A könyv szövegét tartalmazó lapokon, az
oldalon a szavak kereséshez nyomja meg
a  Ctrl  F  billentyűt, a képernyőn erre
(alul vagy fent) megjelenik a keresés opció.