A nyelv és a nyelv "tan"-ja (Filozófiai jegyzet) betüméret + - search

A Microsoft cég valószínű ma nem is létezne, ha egy magyar vegyészmérnökből lett matematikus, bizonyos Neumann János nem alkotja meg a - többed magával, de a mai napig Neumann elvnek nevezett elvvel működő - számítógépet. Magyarország lélekszámában nem tartozik a nagy nemzetek közé, de ezer éve Európa közepén létezik (a trianoni ún. békeszerződés után elmondható, hogy az egyetlen ország a világon, amely saját magát veszi körbe). A magyar nyelv az európai nyelvek egyike. Egy sok nyelvet beszélő, a budapesti Madách Gimnáziumban, majd később főiskolákon és egyetemeken 4 nyelvet tanító, nyelvészként doktorátust szerző nyelvész professzor így fogalmazott: a magyar nyelvnél alig van szebb szellemi terméke az emberiségnek. Az egyik legismertebb "nyelvi" filozófus, a német Heidegger is a világ legszebb és legfontosabb nyelvei közé sorolta. Ez a nyelv hiányzik a Microsoft Vista Narrátor Európai Nyelvek listájáról.
Néhány adalék:
Neumann János apja az első világháború előtt nemesi címet kapott I. Ferenc Józseftől, Magyarország akkori alkotmányos királyától (had tegyem hozzá, hogy sokan csak osztrák császárnak emlegetik, de Ő volt a törvényesen megválasztott magyar király is, őt követte 1916-ban hazánk utolsó uralkodója, IV. Károly, aki 1914-ben Ferenc Ferdinándnak, Ferenc József fiának tragikus halálát követően válhatott a trón várományosává). Neumann János már az Egyesült Államokban, a Princetowni Egyetem tanáraként vált John von Neumann professzorrá és aztán ezen a néven lett világhírű tudós. Ne felejtsük el, ez a tudományos siker az akkori magyar oktatási rendszer világszínvonalának is köszönhető, természetesen nem kisebbítve Neumann képességeit (fejben számolva ellenőrizte az általa kifejlesztett első számítógépek számolásait, aritmetikai műveleteit). Már a fasori evangélikus gimnáziumban a nagyszerű matematika tanár, Rátz László oktatta, ki a későbbi Nobel-díjas Wigner Jenőnek is számtantanára volt. A világháború után, budapesti matematika-szakos egyetemistaként sokat járt át Berlinbe, ahol Wigner mellett barátságot kötött Gábor Dénessel és Szilárd Leóval is.
Azt is állítom, hogy ez a világhírű oktatási színvonal a magyar nyelv milyenségében gyökerezik, mely egyedülálló, a világ rendjét folyamatában tükröző gondolkodást feltételező és mintegy magból kikelő organizmus, egyben szülője és velejárója, de fejlesztője és eredménye is egy sajátos, körkörösen felépülő gondolkodási technikának. Az elején említett Martin Heidegger, amikor nyelvi kutakodásai során szerét vette, hogy a magyar nyelvben a gondolkodás a gond szóból ered, így fakadt ki: a nyelvek nyelvével találkoztam. Ezek szerint hát nem heideggeri színvonalon épül a Microsoft. Azért olyan amilyen: nagy, hatalmas, mindent elsöprően praktikus, de nem létezik, nem is mérhető abban a szellemi világban, ahol a magyar nyelv uralkodni képes. Ha az előbbi okfejtésem nem hibás, akkor arra a következtetésre is juthatunk, hogy a Microsoft megszületését a magyar nyelvnek is köszönheti. Mindenki döntse el, örül vagy bánkódik azért, hogy ma nincsenek közös pontjai. A magyar nyelvnek és a Microsoftnak Narrátorának.

Dr Závodszky Ferenc, apám - mert hogy Ő volt a fentebb megidézett nyelvész professzor - emlegette, hogy nemigazán hatékony a nyelvtanításunk, magát a grammatikai rendszert izgalmasan bemutatni és megértetni, ez a szándék kimarad az oktatásból. És a helyzet ma sem jobb. Azt a példát emlegette, hogy a táblára felkerül első osztályban, hogy a betűk kimondott megfelelőit, a hangzókat 2 csoportra osztjuk: magánhangzókra és mássalhangzókra. A felsoroltakat megtanuljuk így. Az nem történik meg általában, hogy azt még hozzátennék: nem kell ezen nagyon mit tanulni, hisz ott a nevükben, hogy hova tartoznak. Amely tökéletesen hangzik egymagában, az a magánhangzó (ugye, az egymagában hangzó), a másiknak kell segítségül egy másik hang, tehát az a mással hangzó. Ennyi lenne az egész. Nézzük meg a nyelv szerkezetét, azt rendet, ami 9nmaga hozta létre törvényeit. A szavainkat többféle módon csoportasíthatjuk (pl.: magas vagy mély hangrendű), de a lényegüket tekintő, a közlésben betöltött szerepük szerint két szempont szerint vizsgáljuk:
(1.) jelentésük alapján (cselekvést fejeznek ki, akkor ezek az igék, nem cselekvést, hanem valami megfogható (vagy elvont) dolgot jelölnek, akkor ezek a főnevek, és mondjuk valamilyen tulajdonságot (pl, kicsi, nagy, piros, kemény, folyékony.. stb) akkor az a melléknév és általában a többit, amik meghatározást segítik, a határozószók és a kötőszavak (ez egy másik érdekesség, figyeljük csak meg az előzőket, a szó többes számban egyszer szók, aztán szavak, erre majd későbbiekben rátérünk) pl, más, hogy ,vagy a kérdőszavak: milyen(?), ki(?), hány(?) névelők, amik már a másik szócsoportosítási módhoz vezetnek:
(2) a mondattani, amikor a mondatban betöltött szerepe alapján csoportosítjuk ugyanazokat a szavakat. A vágom a fát mondatban az első (az egyébként ige) a mondatban az állítmány, mert a mit állítok kérdésre a vágom szóval tudok leginkább válaszolni, és a mit kérdésre azt a főnevet használom, hogy fát, hisz ez a tárgya a mondatnak. Az alany én vagyok, ez külön szóval nincs megjelölve, a ragozásból (egyes szám első személy- tehát Én) ez kiderül, tehát én vagyok az alany, aki cselekszik. Lehet tárgya ugyanannak a cselekvésnek és lehet, hogy nincs tárgya, pl.: ha valaki megkérdezi, hogy mit csinálok, azt válaszolom: eszem - és nem teszem hozzá, hogy mit, így csak a cselekvésemet árultam el a válaszomban, de ugyanezt az igét úgy is használhatom, hogy eszek halat is, itt pedig van tárgya. Ugyanaz az ige, de más a ragozása. Eszem, az a tárgyatlan ragozás (mert nem érdekes, mit, csak hogy az a cselekvésem, hogy eszem), a tárgyas ragozás az akkor, ha eszek konkrétan valamit, akkor mindig van tárgya. Tehát ha csak azt írom, eszek, az hibás, mert akkor az eszek (tárgyas ragozás) után meg kell jelölnöm, hogy mit eszek. Egyedüli alakja, a tárgyatlan ragozású, tehát: eszem. Az alszok alaknak is lehet tárgya, pl. alszok egy nagyot, akkor ez tárgyas, ha csak közlöm, hogy most alszom, akkor csak így helyes, a tárgyatlan ragozással: alszom. Van még tovább a tárgyas ragozásnál, hogy általános (határozatlan) vagy határozott tárgya van a cselekvésnek, pl. jókat eszem otthon, akkor az általános (határozatlan) tárgy, tehát lehet tárgyatlan ragozást használni, de a határozott, egy konkrét tárgynál pl. inkább eszek epret mint cukrot ebéd után, akkor tárgyas ragozás. Az ikes igéknél ezek fontosak, igaz, a kialakulásukkor nem így használtuk pontosan, még nem mondtunk mindig tárgyat is az állítmány (általában az ige) után, de idővel elterjedt a tárgy teljes jelöltsége, és szétvált az általános és a határozott ragozás. (Természetesen az állítmány nem csak ige lehet, A labda piros mondatban, az állítmány egy melléknév: a piros, mert azt állítom, hogy piros).
Vannak olyan eredeti ikes igék, mint pl a törik, itt már önmagában arra utal a cselekvés vagy történés, akivel/amivel történik valami (tehát ami eredetileg tárgy volt), így egyértelművé teszi, hogy nincs szükség mellette tárgyra*, tehát -vigyázz, mert könnyen eltörik(!) (ha a kisgyerek felemel egy poharat, ezt mondjuk neki), de mindenki tudja, hogy a pohár fog eltörni, tehát az alany törik el. De ha azt mondod, hogy ne törd el a poharat, akkor nyilvánvaló, hogy ugyanazzal a főnévvel jelölt szó (a pohár) itt a tárgya a cselekvésnek/történésnek, és az alany az Te vagy, tehát itt nem a pohár. Tehát itt is egy ige az állítmány, és sokszor előfordulhat az is, hogy a tárgy és az alany ugyanaz. Ha valami eltörik, akkor az alany és a tárgy is azonos, mert a valami az alany is meg kicsit tárgy is, mert törik azt. Szerintem ez érdekes és így át lehet gondolni, és így meg is lehet izgalmasabban érteni a nyelvtani szabályokat.
Informatikai technika »
  (Závodszky)

 

A könyv szövegét tartalmazó lapokon, az
oldalon a szavak kereséshez nyomja meg
a  Ctrl  F  billentyűt, a képernyőn erre
(alul vagy fent) megjelenik a keresés opció.