Ismeretelmélet
Tovább »         « vissza

A logika a beszéd és gondolat egységét jelenti. Innen van a tudományokra utaló "-lógia" összetétel, mint pl. terminológia, "a meghatározásokról szóló beszéd", a biológia, az "élőkről szóló beszéd", pszichológia, a "lélekről való beszéd". A logika tárgya azonban nem a közölt sztori vagy még a megállapítás sem, hanem maga a beszéd – vagyis az a mód, ahogyan bármiről szólva különböző állításokat fogalmazunk meg.
Arisztotelész a bizonyítás lehetőségét, a bizonyító alapinformációkra (premisz- szákra) támaszkodó érvelést kutatva jutott el a logikához, a logikai gondolkodás leírásához.

» MateReal » Book I(sh)
space

Logika (Ismeretelmélet) betüméret + - search

A logika – bár ez a szó a mai értelemben nincs 2 ezer éves – a görög logosz szóból ered, aminek legfontosabb jelentése a beszéd. A nyelv és a gondolkodás ugyanis összetartozik. Ez a gondolkodás már egy olyan emberi módja a világ feltérképezésének, ami belátást enged olyan mélységekbe, amik egyre nagyobb átlátást biztosítanak a mindenség megértésében. Persze a mindenség és a végtelen paradox tényezők egyelőre ezen a területen.
A (grammatikai vagy logikai) jelnek a valósághoz való kapcsolódását a Gottlob Frege által kimunkált háromelemű (triadikus) modellt szemléltető "szemantikai háromszög" magyarázza. A jelek eszerint rendelkeznek egyfelől jelentéssel, másfelől (bár nem mindig) jelölettel is
Szemantikai háromszög - Oroszlán - Závodszky
A ma divatos paleolit kort idézve (kőkorszak, kb. 2 és fél millió éve kezdődve mintegy 2 millió évet ölel át), az ember, az ősember, aki a föld bármelyik pontján telepedett le, a környezetét már a tudatos hasznosság alapján kezdte vizsgálni. Egyre gondolattelibb döntéseket hozott, vegyünk példát mondjuk a Kárpát-medencéből, ahol hegyek határolta völgyek adták az életteret. Ha inkább biztonságban érezte magát egy barlangban mint a szabad ég alatt, akkor ott maradt, de lent a völgyben meg jóval több növényi eledelhez – tehát rizikó nélkül szerzett táplálékhoz – juthatott, akkor vagy a barlang közelében próbált ilyen táplálékhoz jutni, vagy leköltözött a völgybe, akkor viszont a barlang biztonságához hasonló lakhelyet kezdett kialakítani. Erre persze az állatvilágban is vannak példák (fészek), de az ember letelepedésével olyan közösséget hozott létre, ahogy a közösség kialakuló igényeinek kielégítésére gazdálkodó és építkező munkálatokba kezdett, úgy ezzel elindult abba az irányba, aminek eredménye a már társadalomban élő ember lett. Ezzel a közösségi léttel és életformával együtt járt a csak az emberi gondolkodásra jellemző elvonatkoztatás, mitológiák teremtődtek egy egy közösség számára, olyan tevékenységet is elindítva. amit már művészetnek nevezhetünk. A mezopotámiai és egyiptomi kultúra az emberi civilizációt indította útjára.
Az egyiptomiak és a mezopotámiaiak földmérési technikájából – amiből kifejlődött a geometria – az ezzel járó számo- lásból kialakult a matematika, a lejegyzett számokkal maga az írás is, és a görögök ezekből következtető (deduktív) tudományt fejlesztettek ki, a levezetésekre alkalmas tudományos gondolkodás alapját, a logikus gondolkodást, a logikát és tulajdonképpen a görögök mintegy 2-3000 évvel ezelőtt már a mai értelembe vett civilizált társadalomban éltek.
Egy állítás bizonyításának egyik meghatározó területe maga a matematika és ami a látás képességével kapcsolódik a matematikához: a geometria. Már itt meghatározható, hogy ez egy új látásmódot jelentett, az ember egyre inkább átlátta a maga világát, egyre jobban megértette azon teendőit, amik válaszok voltak környezetének kihívásaira.
(Závodszky)
« vissza

 

A könyv szövegét tartalmazó lapokon, az
oldalon a szavak kereséshez nyomja meg
a  Ctrl  F  billentyűt, a képernyőn erre
(alul vagy fent) megjelenik a keresés opció.