Nyelv és gondolkodás 2.  (Ismeretelmélet 17 -2.) betüméret + - search

A nyelv és a gondolkodás szoros kapcsolatának bemutatására, a kontextus elemzésére a Világosság 2003 novemberi számában Szabó L. Imre Wittgenstein a nyelv leíró és előíró funkciójáról című munkájából merítek, nagy segítséget látok benne, ha valaki nem akar elmerülni mélyebben a filozófus Wittgenstein világában, mégis gondolkodó emberként érzi, hogy ennek ismerete – mármint a nyelv és gondolkodás viszonya mi is – minden tanulásban és a megszerzett ismereteinek érvényesítésében, használatában ennek komoly szerepe van, ha bármilyen szakterületen is, de komoly elméleti ismeretek szükséges annak gyakorlásához. Az említett munka is idézi Wittgenstein meghatározó munkáját (amit lényegében lövészárkokban írt az 1. világháborúban), ezt csak esetleg annak ajánlom elolvasásra, akit ez külön is érdekel vagy felkelti az érdeklődését iránta az itt elhangzottak.
Abban viszont biztos vagyok, hogy a közgazdász is a saját szakterületen sokat nyer azzal, ha a ezt a nyelv és gondolkodás közti összefüggéseket megérti. A nyelvem hegyén van (on the tip of my tongue), az nem azt jelenti, hogy a szájamban, a nyelvemen van valami ételdarab, hanem egy szó van az agyamban, ami már szinte kész, de még nem tudom kimondani. Ez szerintem érdekessé teszi azt is, hogy az emberi beszélt nyelv keletkezése, annak használatára hogyan is gondolunk és innen a "nyelv" szó nem is a szájban lévő szervünk, hanem a beszéd megjelölése marad. –––––––––––––––––––––––
Teacher: What does HNO3 stand for? Student: Er ..let me see now …its ont he tip of my tongue. Teacher: well, you’d better spit it out quick! Its Nitric acid!
Tanár: Mit jelent a HNO3? Diák: Na ..itt van a nyelvem hegyén. Tanár: Nos, jobb lenne, ha kiköpné gyorsan! Az salétromsav! (A tömény salétromsav oldja az ezüstöt, de az aranyat nem, ezért választóvíz.) ––––––––––––––––––––––––––
RollingStones tongue Az viszont nagyon fontos, hogy a nyelv, amit használunk arra, hogy közöljünk, ezt hogyan tudjuk tenni. Ugyanis közölhetjük éppen észlelt jelenségre való reakciónkat, ezek akár ijedségből, ennek kapcsán magunkat védve vagy segítés szándékával, de pillanatnyi érzéseinket, akármilyen irányút, szeretet vagy éppen dühöt, akár agressziót tartalmazva jelentkezhet, ezek ugye olyan megnyilvánulásaink, amik az élőlények kommunikációs készletében sokfajta módon, de megtalálhatók az állatvilág jelentős részében is. Nagyon leegyszerűsítve azt mondom, hogy igazából a nyelvünk akkor válik emberi nyelvé, amikor a hang tagoltság megteremti a közlésnek azt a fokát, amikor beszéd lesz belőle. A beszélt nyelv az emberi kultúránkat meghatározó, ez a képességünk és a kéz használatának lehetősége az agyunk által elgondolt műveletek elvégzéséhez, ezek teremtették meg alapvetően azt, amit emberként elértünk ebben a világban és ez nem jelent materialista magyarázatot, mert a keresztény vagy más vallást hirdető filozófusok ezt a hit tételein belül is elfogadják és hirdetik. Ezzel jelenleg nem foglalkozunk, ez egy másik témakör, de szükségesnek tartottam megemlíteni itt. Tehát visszatérve a közlendőinkre, ott lesz fontos a számunkra a nyelv és a gondolkodás kapcsolata, amikor ismereteinket, gondolatainkat kell vagy akarjuk átadni, ennek az átadásnak a minőségét növeli mindaz, amit itt megtárgyalunk. Az ilyen közlendőnkhöz a nyelven belül is több funkciót találunk elég tisztán elkülönülve egymástól. Ebben, hogy a a nyelvi funkciók fogalmát alaposabban megértsük, segít Szabó L Imre tanulmánya, amikor azzal is kezdi, hogy Witgeinstein segítségét híva azt írja: a nyelv mely funkcióinak elméletén alapszik az a kép, amit a nyelv egészéről és annak a nem nyelvi valósághoz való viszonyáról adnak. Azért is választottam a nyelv gondolkodásának, mintegy látásának megközelítéséhez Szabó L. cikkét, mert rögtön az elején segítségünkre siet azzal, hogy csak – ahogy írja - két nyelvi funkci-óról lesz szó. Ezeket leíró és előíró funkcióknak nevezhetjük. Ezzel a megkülönböztetéssel itt elöljáróban egyszerűen csak az állítások és utasítások vagy parancsok különbségét jelölöm. Tehát a leíró nyelvben állításokat fogalmazok, az előíró nyelvben meg utasításokat. Azt Ő is hozzáteszi és én is így gondolom, hogy Witgeinstein az első formát ismeri el illetve használja szükségszerűen, azt is had tegyem hozzá, hogy Witgeinstein létéhez, gondolkodásához is, sőt lényéhez ez áll közel, mint tudjuk (esetleg), vissza is vonja tételeit, nem hogy utasítana a követésére (nem egyedül talán a leginkább etikusi szándékkal Ő rendelkezett a nagy gondolkodók közül). Azért fontos mindezt átgondolni, mert ott is különbséget kell tennünk (a gondolatainak segítségével), hogy a mindennapi nyelvhasználat és az ember fogalomalkotása mennyire tartozik egybe, az biztos, hogy külön tudjuk ezt a kettőt választani, és ezért érdemes ezzel foglalkozni, mert a fogalom, ami a gondolkodásunk megszületésének terméke, annak minősége emeli a képességün-ket minden elméleti területen, természetes ez az elmélet gyakorlatának is a minősége. Ez megint kinyit egy kaput a saját szakmánk gyakorlásának fejlesztéséhez, ha már nyitva van, akkor azt látnunk is kell, mi van ott bent, amit hasz-nálni tudunk. Látjuk és ez a fontos, a nyelv használatára is erős befolyással van a látásmódunk. ha látjuk az összefüg-gést, hogy az elméleti ismereteink mind bekerülése mind kifejtése nem pusztán tárgyi ismeret,, hanem ennek az ismeretnek a közlési minőségétől is függ egyrészt, de ennél sokkal fontosabb, hogy ez a minőség nem áll meg a puszta ismeretközlés színvonalának értékénél, hanem magát az ismeretet is önmagában megsokszorozni képes. Ugyanis az így felfogott ismeret feldolgozásra kerül, és a lényeg, hogy plusz információ nélkül is olyan feldolgozása történik a meglévő ismereteinknek, ami újabb gondolat megszületését, egy minőségileg magasabb tudás elérését jelenti, ez pedig a kreatív gondolkodás megjelenését jelenti. Ez a kreatív gondolkodás az alkotói munka alapja, ter-mészetesen a művészet területén belül mutatható ki a legtermékenyebben, de gondolkodás része lehet. (Závodszky)

   « vissza

 

A könyv szövegét tartalmazó lapokon, az
oldalon a szavak kereséshez nyomja meg
a  Ctrl  F  billentyűt, a képernyőn erre
(alul vagy fent) megjelenik a keresés opció.